ma vezettetik a templomba
az Isten-Királynak és életünk fenntartójának házába;
ma a tisztaságos Megszentelt,
mint hároméves növendék a szentek szentélyébe vitetik,
annak kiáltsuk tehát mi is az angyal igéit:
Üdvözlégy egyedül áldott az asszonyok között!"
“Amikor a leányka két esztendős lett, Joákim így szólt Annához: » Felviszem őt az Úr templomába, hogy ígéretünket teljesítsük, nehogy az Úr elforduljon tőlünk, és így ajándékunk elveszítse tetszését előtte.« Anna így válaszolt: » Várjuk meg a harmadik esztendőt, hogy ott már ne sírjon apja és anyja után.« Mire Joákim ezt mondotta: » Várjuk meg.«
Amikor három esztendőssé lett a leányka, így szólt Joákim: » Hívjátok össze a zsidók szeplőtelen leányait, fogjanak mécsest a kezükbe, gyújtsák meg, nehogy a kisleány hátrafelé nézzen, nehogy szíve elraboltasson a Úr templomából!« Mindent ennek megfelelően tettek, amíg az Úr templomát el nem érték.
Ott a pap fogadta őt, megcsókolta, áldást mondott reá és így szólt: » Az Úr minden nemzedéken át naggyá teszi nevedet, az utolsó napokban, láthatóvá teszi az Úr Izrael fiai számára szabadulását.« Az áldozati oltár harmadik lépcsőjére ültette le Máriát, az Úr, az Isten kegyelmét árasztotta föléje, ő pedig ujjongva táncolt, és szerette őt Izrael egész háza. Szülei akkor hazatértek, ámulattal eltelve áldották az uralkodó Istent, hogy leánykájuk nem kívánkozott vissza.
Mária olyan volt ott a templomban, mint egy örvendező gerlice, táplálékát az angyalok kezéből kapta…”
részlet a Jakab-ősevangéliumból
Bejegyzések
