A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Görög katolikus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Görög katolikus. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 10., szerda

Fohászok a Mária Út épüléséért

Dicsősőséges Istenszülő,
Mindenkor Szűz Mária!
Járj közben érettünk Szent Fiadnál,
árassza reánk mennyei áldását,
hogy hasznosan fáradozhassunk a Mária Út építésén
a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére,
zarándoktársaink és felebarátaink javára!

Urunk, Jézus Kriszus Istenünk!
Magad mondád, hogy Te magad vagy
"az Út, az Igazság és az Élet"!
Add meg nekünk azt a kegyelmet,
hogy építhessük Szeplőtelen Anyád, Mária Útját,
mely vezessen mindnyájunkat az Igaz Életre,
Tisztaságos Szent Anyád,
a néked szolgáló égi erők,
és az előtted öröktől fogva kedves összes szenteid imái által!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek,
most és mindenkor és örökkön-örökké! Ámen!

(hagyományos görögkatolikus imádságok alapján)

Mindenható Úristen,
alázatos szívvel fordulunk Tehozzád munkánk kezdetén.
Nagyratörők céljaink, de gyarló a mi erőnk.
Kérünk ezért, minden erőnek forrása, támaszd meg gyengeségünket és tedd eredményessé munkánkat, hogy azzal, amit teszünk, a Te dicsőségedet szolgáljuk, hazánknak és embertársainknak javára lehessünk.
Add, hogy megalkuvás nélkül törekedjünk a jellemes életre, Szent Igazságodtól és a becsülettől soha el ne tántorodjunk. Ámen.

(cserkész ima)

2009. december 26., szombat

Istenszülő emlékezete

A görög katolikus egyház Karácsony másnapján, december 26-án emlékezik meg Szűz Máriáról, mint Isten Szeplőtelen Anyjáról.
"Valóban méltó dicsérni téged, Istenszülő,
a boldogságost és szeplőtelent
és a mi Istenünknek anyját.
Ki a keruboknál tiszteltebb
és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy,
ki az Istent, az Igét
sérülés nélkül szülted,
téged, valóságos Istenszülő, magasztalunk!"
(görög katolikus imádság)

2009. december 13., vasárnap

A rózsaszín gyertya: Szűz Mária öröme

A mai napon, érdekes egybeesésként Luca napján (Lucia=Fény) gyújtjuk meg az ádventi koszorún a harmadik, rózsaszínű gyertyát, mely az Örömöt és Szűz Máriát jelképezi.

Az adventi koszorú szokása kereszténység előtti: a germán és skandináv népek a téli napforduló környékén a nappalok hosszabbodására, az újjászülető fényre várva örökzöldből font koszorún gyújtottak gyertyákat.

A kersztény adventi koszorú viszonylag új keletű. 1838-ban egy hamburgi árvaházban Johann Hinrich Wichern evangelikus lelkész készített a gyerekeknek ádventi koszorút, hogy a közelgő Karácsonyt fokozódó áhitattal várják. Egy kocsikerékre 19 piros, és 4 nagyobb fehér gyertyát rendezett el. A piros gyertyákat hétköznapokon, a fehér gyertyákat vasárnap gyújtották meg. A piros szín Krisztus szenvedését és kínhalálát, a fehér pedig diadalmas feltámadását és mennybemenetelét szimbolizálja. Ez egyben már egy teológiai utalás is: ádventkor Krisztus születését várjuk, mint ahogy egész életünkön át Krisztus második eljövetelére készülünk.

A római katolikusoknál a XIX-XX században terjed el az ádventi koszorú szokása. A koszorú, akárcsak az ókori görögöknél, a győzelmet és a dicsőséget jelképezi, az örökzöld pedig az örök életre utal. A négy - vagy öt - gyertya elhelyezése keresztet rajzol ki.

A gyertyák vagy fehérek, vagy pedig közülük három lila és egy pedig rózsaszín. A lila szín a bűnbánat, az önvizsgálat és a böjt színe. A rózsaszín az öröm színe, amit az "Öröm vasárnapján" gyújtunk meg.

Az első gyertya jelképezi a Hitet valamint Ádámot és Évát, mert már a bűnbeesésükkor megígérte az Atya a megváltást.

A második gyertya jelképezi a Reményt valamint Izráelt, az ószövetség népét, aki a Messiást várja.

A harmadik gyertya a rózsaszín, az Öröm gyertyája, hiszen Krisztus születése már hamarosan bekövetkezik. Jelenti egyben az Istenszülő Szűz Máriát, illetve Szűz Mária örömét is. Máriával angyal közölte az Örömhírt, hogy Isten Fiának fog életet adni; Isten Fiának, aki Örömhírt hoz a mennyei Atyától az egész emberiségnek: meghirdeti Isten Országát, ahol mindenki számára van hely.

A rózsaszín, mint a lilának halványabb változata jelzi, hogy a böjti időszak ma egy kicsit "enyhébb": a bűnbánat mellett az örömnek is helye van. Másrészt a rózsa színe Máriára utal, hiszen a rózsa többszörös Mária-szimbólum is.

A negyedik gyertya jelképezi a Szeretetet, valamint Keresztelő Szent Jánost, Jézus Krisztus előhírnökét.

Több helyen a koszorú közepére egy ötödik gyertya is kerül. Ez fehér színű, magát Jézus Krisztust jelképezi és csak az éjféli mise után gyújtják meg. Van ahol a Luca napi búzát - a közepébe állított fehér gyertyával - teszik az ádventi koszorú közepére.

Görög katolikus vidéken az ádventi koszorú és az ádventi gyertyagyújtás szokása napjainkban van terjedőben. A görög-bizánci liturgikus hagyományban a Karácsonyt megelőző böjti várakozás is 40 napig tart, azaz november 15-el kezdődik. Mivel ez az időszak hat vasárnapot ölel át, ezért a görög katolikus ádventi koszorún is hat gyertya van.

2009. november 21., szombat

November 21.:
Szűz Mária bevezetése a templomba

"A szeplőtelen Szűz
ma vezettetik a templomba
az Isten-Királynak és életünk fenntartójának házába;
ma a tisztaságos Megszentelt,
mint hároméves növendék a szentek szentélyébe vitetik,
annak kiáltsuk tehát mi is az angyal igéit:
Üdvözlégy egyedül áldott az asszonyok között!"
görög katolikus liturgikus ének



“Amikor a leányka két esztendős lett, Joákim így szólt Annához: » Felviszem őt az Úr templomába, hogy ígéretünket teljesítsük, nehogy az Úr elforduljon tőlünk, és így ajándékunk elveszítse tetszését előtte.« Anna így válaszolt: » Várjuk meg a harmadik esztendőt, hogy ott már ne sírjon apja és anyja után.« Mire Joákim ezt mondotta: » Várjuk meg.«

Amikor három esztendőssé lett a leányka, így szólt Joákim: » Hívjátok össze a zsidók szeplőtelen leányait, fogjanak mécsest a kezükbe, gyújtsák meg, nehogy a kisleány hátrafelé nézzen, nehogy szíve elraboltasson a Úr templomából!« Mindent ennek megfelelően tettek, amíg az Úr templomát el nem érték.

Ott a pap fogadta őt, megcsókolta, áldást mondott reá és így szólt: » Az Úr minden nemzedéken át naggyá teszi nevedet, az utolsó napokban, láthatóvá teszi az Úr Izrael fiai számára szabadulását.« Az áldozati oltár harmadik lépcsőjére ültette le Máriát, az Úr, az Isten kegyelmét árasztotta föléje, ő pedig ujjongva táncolt, és szerette őt Izrael egész háza. Szülei akkor hazatértek, ámulattal eltelve áldották az uralkodó Istent, hogy leánykájuk nem kívánkozott vissza.

Mária olyan volt ott a templomban, mint egy örvendező gerlice, táplálékát az angyalok kezéből kapta…”

részlet a Jakab-ősevangéliumból

Ave, Maria, gratia plena;
Dominus tecum:
benedicta tu in mulieribus,
et benedictus fructus ventris tui Iesus.
Sancta Maria, Mater Dei,
ora pro nobis peccatoribus,
nunc et in hora mortis nostrae.
Amen.

Χαίρε κεχαριτωμένη Μαρία
Ο Κύριος μετά Σου,

Ευλογημένη συ εν γυναξί
και ευλογημένος ο καρπός της κοιλίας σου.
Αγία Μαρία, Μήτηρ του Θεού

προσεύχου υπέρ όλων ημών των αμαρτωλών
νυν και κατά την ώρα του θανάτου ημών.