Gyertyaszentelő Boldogasszony

A mai napon emlékezik meg egyházunk Jézus Krisztus bamutatásáról a templomban. Az eseményről Lukács evangéliuma számol be:

"Mikor pedig elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvényében írva van: »Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve«, és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: »Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát«. Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét. Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt:

»Most bocsátod el, Uram, szolgádat
a te igéd szerint békességben,
mert látták szemeim
üdvösségedet
melyet minden nép
színe előtt készítettél,
világosságul a nemzetek megvilágosítására
és dicsőségére népednek Izraelnek.«

Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak. Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: »Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak – és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai." (Lk 2, 22-35)

Az ünnep népi elnevezése Gyertyaszentelő Boldogasszony, mert ilyenkor kerül sor a gyertyák megáldására. Az ünnep alkalmából a rózsafűzért a következő titkokkal imádkozhatjuk:

1. akit te, szent Szűz, a templomban fölajánlottál
2. akiért egy pár gerlicét áldoztál
3. akit a jámbor Simeonnak ölébe tettél
4. akinek megjelenését Simeon a templomban hirdette
5. te világosság a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, Izraelnek dicsőségére

Áldott Karácsonyt!

"Amikor ott voltak, eljött az ideje, hogy szüljön, és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.

Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk.

Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.«

Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent:

»Dicsőség a magasságban Istennek,
és a földön békesség a jóakaratú emberekben!«

(Lk 2,6-14)

Pécsvárad - Máriakéménd - Máriagyűd

Blogunk célja - többek között - hogy bemutassuk Baranya Mária-kegyhelyeit, és kijelöljünk néhány lehetséges útvonalat a Mária Út déli szára számára.

Jekl Péter fotói egy Pécsvárad-Máriakéménd-Máriagyűd útvonalú zarándoklaton készültek 2008. júniusában. Pécsváradon a Szent István által alapított apátság található, Máriakéménd és Máriagyűd pedig jelentős Mária-kegyhelyek, a továbbiakban mindegyikről írunk majd még bővebben is.

(A képre klikkelve nagyobb méretben is megjelennek!)

A pécsváradi templom uralja a tájat.

Pécsvárad már a távolból, balra a Zengő csúcsa látszik.

Zarándokúton.
A felvétel Vécsey Anni Budapest-Međugorje-i zarándoklatán készült,
a Pécsvárad-Máriakéménd-Máriagyűd szakaszon.

Szellő - a harangtorony és a háborús emlékmű.

Erzsébet - a templom

"Én vagyok az út, az igazság és az élet" (Jn 14,6)

A kegytemplom Máriakéménd határában.

A kéméndi kegyszobor.

Mária, a Világ Királynője.

Szent Flórián Kéménden.

"Én vagyok az élet kenyere" (Jn 6,35)

Újpetre - Szentháromság szobor.

Kistótfalu - vasutállomás.

"Én vagyok az igazi szőlőtő." (Jn 18,1)

Máriagyűdi panoráma a Tenkes-hegyről.

A teremtés dícsérete.

És íme a cél: a máriagyűdi kegytemplom kapuja!

November 21.: Szűz Mária bevezetése a templomba

"A szeplőtelen Szűz
ma vezettetik a templomba
az Isten-Királynak és életünk fenntartójának házába;
ma a tisztaságos Megszentelt,
mint hároméves növendék a szentek szentélyébe vitetik,
annak kiáltsuk tehát mi is az angyal igéit:
Üdvözlégy egyedül áldott az asszonyok között!"

görög katolikus liturgikus ének

“Amikor a leányka két esztendős lett, Joákim így szólt Annához: » Felviszem őt az Úr templomába, hogy ígéretünket teljesítsük, nehogy az Úr elforduljon tőlünk, és így ajándékunk elveszítse tetszését előtte.« Anna így válaszolt: » Várjuk meg a harmadik esztendőt, hogy ott már ne sírjon apja és anyja után.« Mire Joákim ezt mondotta: » Várjuk meg.«

Amikor három esztendőssé lett a leányka, így szólt Joákim: » Hívjátok össze a zsidók szeplőtelen leányait, fogjanak mécsest a kezükbe, gyújtsák meg, nehogy a kisleány hátrafelé nézzen, nehogy szíve elraboltasson a Úr templomából!« Mindent ennek megfelelően tettek, amíg az Úr templomát el nem érték.

Ott a pap fogadta őt, megcsókolta, áldást mondott reá és így szólt: » Az Úr minden nemzedéken át naggyá teszi nevedet, az utolsó napokban, láthatóvá teszi az Úr Izrael fiai számára szabadulását.« Az áldozati oltár harmadik lépcsőjére ültette le Máriát, az Úr, az Isten kegyelmét árasztotta föléje, ő pedig ujjongva táncolt, és szerette őt Izrael egész háza. Szülei akkor hazatértek, ámulattal eltelve áldották az uralkodó Istent, hogy leánykájuk nem kívánkozott vissza.

Mária olyan volt ott a templomban, mint egy örvendező gerlice, táplálékát az angyalok kezéből kapta…”

részlet a Jakab-ősevangéliumból