Gyertyaszentelő Boldogasszony

A mai napon emlékezik meg egyházunk Jézus Krisztus bamutatásáról a templomban. Az eseményről Lukács evangéliuma számol be:

"Mikor pedig elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvényében írva van: »Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve«, és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: »Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát«. Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét. Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt:

»Most bocsátod el, Uram, szolgádat
a te igéd szerint békességben,
mert látták szemeim
üdvösségedet
melyet minden nép
színe előtt készítettél,
világosságul a nemzetek megvilágosítására
és dicsőségére népednek Izraelnek.«

Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak. Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: »Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak – és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai." (Lk 2, 22-35)

Az ünnep népi elnevezése Gyertyaszentelő Boldogasszony, mert ilyenkor kerül sor a gyertyák megáldására. Az ünnep alkalmából a rózsafűzért a következő titkokkal imádkozhatjuk:

1. akit te, szent Szűz, a templomban fölajánlottál
2. akiért egy pár gerlicét áldoztál
3. akit a jámbor Simeonnak ölébe tettél
4. akinek megjelenését Simeon a templomban hirdette
5. te világosság a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, Izraelnek dicsőségére