Az adventi koszorú szokása kereszténység előtti: a germán és skandináv népek a téli napforduló környékén a nappalok hosszabbodására, az újjászülető fényre várva örökzöldből font koszorún gyújtottak gyertyákat.
A kersztény adventi koszorú viszonylag új keletű. 1838-ban egy hamburgi árvaházban Johann Hinrich Wichern evangelikus lelkész készített a gyerekeknek ádventi koszorút, hogy a közelgő Karácsonyt fokozódó áhitattal várják. Egy kocsikerékre 19 piros, és 4 nagyobb fehér gyertyát rendezett el. A piros gyertyákat hétköznapokon, a fehér gyertyákat vasárnap gyújtották meg. A piros szín Krisztus szenvedését és kínhalálát, a fehér pedig diadalmas feltámadását és mennybemenetelét szimbolizálja. Ez egyben már egy teológiai utalás is: ádventkor Krisztus születését várjuk, mint ahogy egész életünkön át Krisztus második eljövetelére készülünk.
A római katolikusoknál a XIX-XX században terjed el az ádventi koszorú szokása. A koszorú, akárcsak az ókori görögöknél, a győzelmet és a dicsőséget jelképezi, az örökzöld pedig az örök életre utal. A négy - vagy öt - gyertya elhelyezése keresztet rajzol ki.
A gyertyák vagy fehérek, vagy pedig közülük három lila és egy pedig rózsaszín. A lila szín a bűnbánat, az önvizsgálat és a böjt színe. A rózsaszín az öröm színe, amit az "Öröm vasárnapján" gyújtunk meg.
Az első gyertya jelképezi a Hitet valamint Ádámot és Évát, mert már a bűnbeesésükkor megígérte az Atya a megváltást.
A második gyertya jelképezi a Reményt valamint Izráelt, az ószövetség népét, aki a Messiást várja.
A harmadik gyertya a rózsaszín, az Öröm gyertyája, hiszen Krisztus születése már hamarosan bekövetkezik. Jelenti egyben az Istenszülő Szűz Máriát, illetve Szűz Mária örömét is. Máriával angyal közölte az Örömhírt, hogy Isten Fiának fog életet adni; Isten Fiának, aki Örömhírt hoz a mennyei Atyától az egész emberiségnek: meghirdeti Isten Országát, ahol mindenki számára van hely.
A rózsaszín, mint a lilának halványabb változata jelzi, hogy a böjti időszak ma egy kicsit "enyhébb": a bűnbánat mellett az örömnek is helye van. Másrészt a rózsa színe Máriára utal, hiszen a rózsa többszörös Mária-szimbólum is.
A negyedik gyertya jelképezi a Szeretetet, valamint Keresztelő Szent Jánost, Jézus Krisztus előhírnökét.
Több helyen a koszorú közepére egy ötödik gyertya is kerül. Ez fehér színű, magát Jézus Krisztust jelképezi és csak az éjféli mise után gyújtják meg. Van ahol a Luca napi búzát - a közepébe állított fehér gyertyával - teszik az ádventi koszorú közepére.
Görög katolikus vidéken az ádventi koszorú és az ádventi gyertyagyújtás szokása napjainkban van terjedőben. A görög-bizánci liturgikus hagyományban a Karácsonyt megelőző böjti várakozás is 40 napig tart, azaz november 15-el kezdődik. Mivel ez az időszak hat vasárnapot ölel át, ezért a görög katolikus ádventi koszorún is hat gyertya van.
Bejegyzések
